Schneider Attiláról eddig csak annyit tudtam, hogy jópár könyvet írt, mellesleg nemzetközi mester és magyar bajnok. Most már örülök a lemaradásomnak, mert legutolsó munkájánál nehezen találhattam volna alkalmasabbat a vele való megismerkedésre. Nem tudom, másnak mi a véleménye A sakk romantikájáról, de az én megfelelően alacsony tudásommal nagyon élvezem a könyvben végigelemzett partikat és XIX. századi feladványokat. Egy idő után Schneider Attila stílusát is megszerettem, amit először rettenetesen modorosnak, később mérsékelten tréfásnak, legvégül pedig már szórakoztatónak találtam. Nem tudom, hogy amikor néhány lapon belül másodszor is tökugyanazt a fél oldalt idézi egy saját korábbi könyvéből, az poén, tévedés, vagy érti-aki-érti beszólás egy általam nem ismert plagizátornak. Én poénnak vettem. A partikat tanulmányozva pedig lépten-nyomon ilyesmibe futhatunk:
38. Fxd1 Bd8 után világos küzd a döntetlenért, melyet mértékadó véleményem szerint sikeresen kiharcolhat 39. Fc2 után. Ha nem hiszik, nézegessék; néha gondolkodhatnak önök is, bár tudom, hogy egy bizonyos életkor után az emberek többsége nem szívesen vesz fel új szokásokat.
A könyvben nagyon tetszik, hogy a legtöbb bemutatott játszma nemcsak látványos kombinációkkal, hanem látványos tévedésekkel is tele van. Tényleg más hangulata van annak a kornak, amikor a csúcsjátékosok még nem a jelenlegi kiborgok voltak, egyszerűen csak volt egy érdekes hobbijuk, amit magas szinten űztek. Nekem viszont ezek a hősies mattok és katasztrofális vereségek sokkal érdekesebbek (tanulságosabbak), mint a másfél évszázaddal később játszott, sokkal mélyebb partik. Azokat inkább csodálom, de nem mindig érzem úgy, hogy ezen a bolygón őshonos lényektől származnak. Persze túl sokat nem érdemes írni egy ilyen könyvről, meg kell venni és használni kell.
Kicsit más: tegnap bementem a Libri egyik boltjába, hátha találok még valamit Schneider Attilától. Nem találtam, ami várható volt, mert mostanában nem adtak ki tőle semmit. Ami viszont furcsa: nulla darab sakk témájú könyv szerepelt a szóban forgó kirendeltség kínálatában. Szerencsére éppen ráértem, a másik Libri is csak egy emelettel volt följebb (pláza 2.0), benéztem oda is. Ott összesen egy darab sakk-könyv figyelt a polcon, és alig kettőezer forinttal volt drágább annál, mintha máshol rendelném meg. Megkértem a könyvesbolti ortsgruppenleitert, nézné meg nekem a többi üzletük kínálatát. Nem akarok hazudni, de olyan 9-10 féle könyvvel rendelkeztek az adott pillanatban, ráadásul mindegyikkel más-más boltban. A Librinek egyébként 42 üzlete és 2 internetes áruháza van az országban. Nem a céget hibáztatom, mert ők tudják, hogy mit lehet eladni, és amit ki sem adnak, azt amúgy sem lehetne. Általában az eladóik is nagyon kedvesek. De azért ne már.
Kicsit más: sakktáblát akartam venni, mert a legutóbbi költözés során sakktáblátlanítódtam. Gondoltam, veszek egy nem túl nagy, szép készletet, ami jó utazáshoz is, vagy állásokat kirakni a szaniteren. Lehet, hogy én vagyok teljesen béna, de Budapesten nem lehet sakk-készletet kapni. Ezt úgy értem, hogy Budapesten igenis lehet sakk-készletet kapni, mert én is vettem egyet, de ha valaki nem sorjás műanyagra vagy valami csónaklakkal bekent szarra vágyik, annak futnia kell pár kört. Főleg, ha nem milliomos. A következő megalomán előzetes elvárásaim voltak: a készlet legyen fából, és legyen mágneses, hogyha elüt valakit a vonat, ne kelljen bábokat szedegetnem az ülés alól. Végül egészen véletlenül találtam egyet (lásd feljebb), miután hiába jártam végig hét szaküzletet, és éppen csüggedten vánszorogtam hazafelé. Egy kitömött verebet, üvegbalerinát és fröccsöntött mátyástemplomot árusító bolt kirakatában porosodott. Le is csaptam rá, mint sárkány a forró pitére.Egyébként az egyik játékbolt külön érdekes volt, minek csinál valaki online katalógust, ha aztán az életben nem frissíti többet. Ilyet kérek. Olyan nincs és nem is lesz. Dehát az oldalukon. Ja ott lehet. Itt nincs. 020081-es hibakód: Ön és üzlettársai túl hülyék ahhoz, hogy internetet használjanak. Mindegy, Schneider Attila könyve ettől még remek, a kedvemet se veszik el ilyen könnyen semmitől, úgyhogy ezentúl irány az antikvárium meg az ócskapiac. Meg az eBay. Vagy valami.
2 megjegyzés:
Halál komolyan kérdem: Hol vesz az ember sakkészletet? Mert én játékbolba indulnék ilyenért, de gyanítom, hogy nem ez a helyes válasz.
Amit idéztél a bácsitól: Hááát... Lehet, hogy para... izé futó alakút szarik, de eléggé nagyképűnek tűnik. Persze ha ő a sakkozás Henry Fordja, akkor nem szóltam.
Ja, a legvégén van egy jelentéktelen typo.
Van egy-két hely, ami kifejezetten társasjáték-szaküzletnek hirdeti magát. Aztán vannak az allgemeine játékboltok meg az ajándékboltok. Mindegyikben az a közös, hogy nulla a választékuk, és ez nem is igazán zavarja őket. A neten találtam nagyon szép darabokat, csak most nem tudok kiköhögni 100 fontot ilyesire.
A bácsi ezt viccből csinálja, ami egy idő után nyilvánvalóvá válik. Először én is majdnem elhajítottam a könyvét, de aztán annyira következetes lett az olvasó ócsárlása, hogy az már szórakoztató. A játszmák meg nagyon jók benne, ami végülis a lényeg.
Megjegyzés küldése